
Tudósok az űrből figyelik a mikroszkopikus tengeri élőlényeket
A tudósok szerint a tengervíz színének finom eltérései lehetővé teszik számukra, hogy a világűrből számolják meg a rendkívül apró, de rendkívül fontos antarktiszi tengeri élőlényeket. Az új kutatási erőfeszítés középpontjában az antarktiszi krill áll, amely mindössze néhány centiméter hosszú, és a bolygó egyik legbőségesebb és legfontosabb állatfaja. A tengeri vadon élő állatok – köztük bálnák, pingvinek, fókák és tengeri madarak – mind ezekre a kicsi élőlényekre támaszkodnak táplálékforrásként. Azonban a természetvédelmi tudósok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatívan befolyásolhatja őket, és új módszereket sürgetnek a krill populációjának nyomon követésére.
Rod Downie, a WWF-UK természetvédelmi jótékonysági szervezet fő sarkvidéki tanácsadója szerint az antarktiszi krill „a Déli-óceán szuperhősei”. „Kicsik, elfeledett hősök, amelyek elképesztő tengeri életet tartanak fenn, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket” – tette hozzá. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki arra, hogy műholdakat használva felmérjék, hány krill él az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs a tengervíz fényelnyelési képességében van, amely a vízben úszó krillek számától függ.
Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrég tért haza egy antarktiszi útról, ahol krillt fogott, hogy megmérje ezt a hatást. „Kezdjük a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillt, és megmérjük a víz fényelnyelését” – magyarázta. „Ezután hozzáadunk egy másik krillt, és újabb mérést végzünk.” A krill sűrűségének és a tengervíz színének kapcsolatának alapos elemzése lehetővé teszi a kutatók számára, hogy műholdakról „pillanatképeket” készítsenek a krill populációjáról, ezáltal figyelemmel kísérve őket a világűrből.
A krill táplálékául szolgál a bolygó legnagyobb állatainak, beleértve az óriási bálnákat is, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy Antarktiszon táplálkozhassanak velük. Emellett a krill képezi az egészséges óceán alapját, része egy pozitív körforgásnak: a bálnák krillt esznek, a krill pedig mikroszkopikus növényeket táplál, amelyek a tengeri jégen élnek, és ezek a növények növekedésük során szén-dioxidot nyelnek el, így mérsékelve a globális felmelegedést. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az táplálja a bolygó hűtését szolgáló tengeri növényeket.
A globális felmelegedés következtében azonban a tengerszint emelkedésével és a vízhőmérséklet növekedésével a természetvédelmi tudósok aggódnak, hogy ez a ciklus megszakadhat, és a krill sebezhetővé válhat. Downie úr hangsúlyozta, hogy „sürgősen jobban kell kezelni a halászati tevékenységeket, és védeni kell a krill élőhelyeit egy tengeri védett területekből álló hálózat keretein belül”. Az új projekt új eszközt adhat a kezünkbe, amely segíthet a krill populációjának nyomon követésében és védelmében, egy olyan létfontosságú faj megóvásában, amely elengedhetetlen az óceánok egészségéhez és a tengeri ökoszisztémák fenntartásához.

