Amikor az Egyesült Királyság 2019-ben elsőként a világ nagy gazdaságai közül vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását, a Parlamentben szinte egyöntetű egyetértés volt. A képviselők csak bólintottak, és szavazás nélkül átment a javaslat. Azóta azonban a politikai légkör jelentősen megváltozott, és a konszenzus a Westminsterben szétzilálódott. A nettó nulla célja egyre inkább politikai megosztottságot okoz. A Munkáspárt például egy újabb határidőt tűzött ki: 2030-ra tiszta energia elérését. A Zöldek és a Liberális Demokraták gyorsabb nettó nulla elérést szorgalmaznak, míg a Konzervatívok megfékezik politikájukat, és először van egy mainstream párt, a Reform UK, amely nyíltan megkérdőjelezi a nettó nulla szükségességét. Tony Blair, egykori Munkáspárti miniszterelnök is megjegyezte, hogy a…