
A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a felszínről, most a mélyben folytatja harcát
A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismét elővették transzparenseiket, felvették híres narancssárga mellényüket, és előkészítették hangosbeszélőiket – egy rutint, amit már sokszor végigéltek. Mindössze három év kellett ahhoz, hogy a klímaaktivisták csoportja a brit közvélemény egyik legellenszenvesebb kampányolói szervezetévé váljon. Szombaton több száz aktivista várható London belvárosában, azonban a mostani összejövetel jelentősen eltér a korábbiaktól. Először is, a rendezvény létezése nem titok. Másodsorban valószínűtlen, hogy a korábban tapasztalt tömeges zavargásokat láthatunk. Valójában ez lesz az utolsó tüntetésük. A JSO tagjai saját szavaikkal élve „leakasztják a fényvisszaverő mellényt” és befejezik polgári engedetlenségi kampányukat. A csoport hivatalos álláspontja az, hogy megnyerték a harcukat, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, most már kormányzati politika. Magánbeszélgetések során azonban a JSO tagjai elismerik, hogy az új, zavaró tüntetések kezelésére bevezetett szigorú hatalmi jogkörök szinte lehetetlenné tették a hasonló csoportok működését.
Sarah Lunnon, a JSO társalapítója elmondta, hogy a szombati rendezvény „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, megbíztunk egymásban” – mondta. A JSO nem az egyetlen, aki ünnepelni fog. Sok autós, akit már sokszor feltartottak, az művészetkedvelők, akik megdöbbenve figyelték a nagy festmények elleni támadásokat, vagy az események résztvevői, akiket a JSO akciói zavartak meg, szintén örvendenek, hogy végre vége a JSO időszakának. A rendőrség is megkönnyebbül, hiszen a JSO tüntetéseinek biztosítása több ezer órányi rendőri munkát és milliókat emésztett fel. A londoni rendőrség 2023-ban azt nyilatkozta, hogy a csoport tüntetései közel 20 millió fontjába kerültek.
A JSO megszűnése azonban nagy kérdéseket vet fel, például azt, hogy vajon ez tényleg a zavaró klíma-protestálás végének kezdetét jelenti-e az Egyesült Királyságban, vagy a csoportok föld alá kényszerülése új, még zavaróbb vagy káoszosabb klíma-akciókhoz vezethet. Továbbá, a stratégiai kérdések is megjelennek: a közvélemény széleskörű aggodalma ellenére a JSO csoport sokak szemében ellenszenves lett. A JSO modellje kiszabott, elkötelezett aktivistákból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, amelyek maximális zavart vagy nyilvános felháborodást okoztak. Azonban szigorú belső szabályok szerint működtek. Az akcióknak erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – várniuk kellett, hogy letartóztassák őket. A vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönbüntetést kapott azért, mert forgalomzavart tervezett, úgy vélték, hogy a büntetés láthatósága kulcsszerepet játszik a nyilvánosság figyelmének felkeltésében.
A rendőrség, amelyet a közvélemény haragja és a negatív médiafókusz mozgósított, több jogkör megadását kérte a „öko-bolondok”, ahogy a Sun újság nevezte őket, és más demonstrálók ellen. A politikai válasz sem maradt el: a legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Ítéleti és Bírósági Törvény hozta, amely bűncselekménnyé nyilvánította a „szándékosan vagy gondatlanul közrend megzavarását”. A közrend megsértésével járó cselekedetek, mint például „súlyos szorongás, súlyos kellemetlenség vagy súlyos közérdek megsértése”, most potenciálisan komoly bűncselekménynek számítottak. Ez új jogi utat nyitott a hatóságok számára: a szándékos közrend megsértésének összeesküvésének vádját. Most már akár egy potenciálisan zavaró akció tervezése is jelentős börtönbüntetést vonhat maga után.
A következő évben a közrend törvénye szélesítette a rendőrség jogkörét a tüntetések kezelésére, új bűncselekményeket hozott be, például az „objektumokhoz való rögzítést”, súlyos zavar okozását alagút építésével, és a főinfrastruktúrák zavarását. Ezzel párhuzamosan a bírók, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát, hogy a legtöbb esetben „jogszerű indoklással” érveljenek akcióik során. A Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a vádlott hitei és motivációi túl távoliak ahhoz, hogy jogszerű indoklásnak számítsanak, ha ingatlanban kárt okoznak. Ez azt jelenti, hogy nem érvelhetnek a jurik előtt azzal, hogy akcióik, mint például a festék fröcskölése épületekre vagy az úton való ücsörgés, igazoltak a klímaváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés miatt. A legtöbb perben most már csak az a kérdés a bíróság számára, hogy a vádlottak elkövették-e a nekik felrótt cselekedeteket, nem pedig az, hogy miért tették azt.
A JSO tagja, Sarah Lunnon úgy véli, hogy új, zavaró tüntetési formák fognak megjelenni idővel. „A mozgalom itt van, és új módokat talál arra, hogy szembenézzen a kormányzattal” – mondta. „Senki nem zárja be a boltját és nem hívja le a napot. Morálisan tudjuk, hogy folytatnunk kell.” Ugyanakkor világos, hogy a JSO által ismertté vált modell most véget ért.

