
Űrből figyelik a mikroszkopikus tengeri élőlényeket a tudósok
A tudósok új kutatása szerint a tengervíz színében bekövetkező apró eltérések lehetővé teszik, hogy a világűrből számolják meg az apró, de rendkívül fontos antarktiszi tengeri élőlényeket. A kutatás középpontjában az antarktiszi krill áll, amely csupán néhány centiméter hosszú, mégis a Föld egyik legbőségesebb és legfontosabb állatfaja. Ezek az apró lények táplálékául szolgálnak a tengeri élővilágnak, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat. Azonban a konzervációs tudósok aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatívan befolyásolhatják őket, és hangsúlyozzák, hogy új módszerekre van szükség a populáció monitorozásához.
Rod Downie, a WWF-UK vezető sarkvidéki tanácsadója szerint az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse. „Kicsi, el nem ismert hősök, akik hihetetlen tengeri életet táplálnak, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket” – mondta Downie. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Kutatóintézet (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi, hogy műholdak segítségével meghatározzák, hány krill él az Antarktisz körüli óceánban. A klucz az, hogy a tengervíz mennyi fényt nyel el, amely a vízben úszó krillek számától függ.
Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrégiben tért haza egy antarktiszi útról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje ezt a jelenséget. „Kezdjük a tengervízzel, majd adunk hozzá egy krillet, és elvégezzük a mérést [arról, hogy mennyi fényt nyel el a víz]” – magyarázta. „Aztán hozzáadunk még egy krillet, és elvégezzük a következő mérést.” Ennek az elemzésnek a célja, hogy pontosan meghatározza, hogyan változik a krillek sűrűsége és ezzel együtt az óceán színe, így a kutatók műholdakról tudják majd nyomon követni a krill populációt.
A krill tápláléka a Föld legnagyobb állatainak, például óriási bálnáknak, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy Antarktiszon táplálkozhassanak. Ezek az apró lények az egészséges óceán alapját képezik, része egy erényes ciklusnak: a bálnák krillt esznek, a krill mikroszkopikus növényeket fogyaszt, amelyek a tengeri jégen élnek, és ezek a növények szén-dioxidot nyelnek el növekedésük során. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az táplálja a bolygó hűtését szolgáló tengeri növényeket. Azonban a globális felmelegedés következtében emelkedő óceánhőmérsékletek miatt a konzervációs tudósok aggódnak, hogy ez a ciklus megszakadhat, és a krill sebezhetővé válhat.
Downie hangsúlyozta, hogy sürgősen jobban kell kezelni a halászatot, és meg kell védeni a krill élőhelyeit a tengeri védett területek hálózatán belül. „Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, amely segíthet a populáció monitorozásában és ennek a létfontosságú fajnak a védelmében.” A kutatók tehát egy olyan innovatív megoldásra összpontosítanak, amely a jövőbeli tengeri ökoszisztémák védelmét szolgálja, és biztosítja, hogy az antarktiszi krill továbbra is táplálja a tengerek élővilágát. A kutatás eredményei nemcsak a krill, hanem az egész tengeri ökoszisztéma megőrzését is szolgálják, segítve a tudósokat abban, hogy jobban megértsék a klímaváltozás hatásait és a tengeri élet védelmét.

