Ukrán letartóztatások: kémkedés gyanújával magyar állampolgárok ellen

Ukrajna bejelentette, hogy felfedezett egy kémhálózatot, amelyet a magyar állam működtetett azzal a céllal, hogy információkat szerezzen Ukrajna védelméről a két ország közötti határ közelében. Az ukrán biztonsági szolgálat, az SBU, azt állította, hogy két feltételezett magyar kém, akik a vádak szerint információkat gyűjtöttek, őrizetbe került. Az SBU szóvivője hangsúlyozta, hogy „Ukrajna történetében először leplezték le a magyar katonai hírszerzés egy olyan hálózatát, amely kémkedési tevékenységeket folytatott államunk kárára”.

A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter, a hírekre reagálva azt nyilatkozta, hogy az ilyen vádakat „óvatosan kell kezelni, mint propaganda, amíg nem kapunk részletes vagy hivatalos információt”. A magyar ATV televízió csatornán elmondta, hogy „Ukrajnában gyakran alkalmaznak anti-magyar propagandát, amely gyakran ténybeli alap nélküliek bizonyul”. Habár nem tagadta közvetlenül a vádakat, Szijjártó pénteken azt is közölte, hogy két ukrán diplomatát kiutasítottak Budapestről.

Magyarország, amely az Európai Unió és a NATO tagja, mindkét szervezet Ukrajna szilárd szövetségese, de Orbán Viktor miniszterelnök többször is Oroszország mellett foglalt állást az ukrán invázió óta. Az állítólagos kémhálózatot a magyar katonai hírszerzés hozta létre, hogy adatokat gyűjtsenek a légvédelmi rendszerek elhelyezkedéséről és számáról, valamint a jogvédelmi hatóságok és járműveik helyzetéről a nyugati Kárpátalján. Ez a terület Ukrajna nyugati része, amely 137 kilométer hosszú határral osztozik Magyarországgal. A hírszerzők emellett a helyi lakosság körében végzett közvélemény-kutatások révén próbálták megjósolni a lakosok reakcióját egy esetleges magyar beavatkozás esetén.

Az SBU nem adott tájékoztatást arról, hogy a feltételezett kémkedési tevékenység Oroszország érdekében történt volna. Az őrizetbe vett férfi és nő korábban az ukrán hadsereg tagjai voltak, és állítólag egy magyar hírszerző tiszt felügyelete alatt álltak. Az SBU szerint a férfi átlépte a határt Magyarországra, hogy jelentést tegyen irányítójának, aki pénzt és kommunikációs eszközt biztosított számára. Az SBU nem részletezte, hogyan sikerült leleplezni a feltételezett kémhálózatot. A kémkedés gyanújával őrizetbe vett személyeket otthonaikban fogták el, és a keresés során telefonokat és egyéb bizonyítékokat foglaltak le, amelyek kémkedésre utalnak. A gyanúsítottakat hazaárulással vádolják, amely akár életfogytiglani börtönbüntetést is vonhat maga után.

A Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatok az Oroszország által végrehajtott teljes körű invázió kezdete óta feszültek. Orbán Viktor többször is megkísérelte megakadályozni az EU által Ukrajnának szánt segélycsomagokat, ellenezte az orosz olajra és gázra vonatkozó szankciókat, és kifejezte ellenállását Ukrajna EU-csatlakozásával szemben. Magyarország 1999 óta a NATO tagja, de Orbán hatalomra jutása óta a politikái gyakran ellentmondanak a nyugati álláspontoknak. A magyar kormány az egyetlen olyan európai vezetés, amely a háború kezdete óta szoros kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal.

Bár a kémkedésről szóló vádak önállóan viszonylag kisebb jelentőségű eseménynek tűnnek, a magyar határ Ukrajna frontvonalától távol helyezkedik el, és alig van hatása a délkeleti és északkeleti harcokra, ahol Oroszország körülbelül 20% -át ellenőrzi az ukrán területnek. Az oroszok, akik rakétákat és drónokat használnak Ukrajna különböző részeinek célba vételére, valószínűleg érdeklődnek a katonai eszközök elhelyezkedése iránt. Sir Ben Wallace, volt brit védelmi miniszter a BBC Radio 4 Today című műsorában megjegyezte, hogy nem ez az első eset, amikor Ukrajna Magyarországot aláásó tevékenységgel vádolja a területén. Azonban hozzátette, hogy a mostani esetben a célpontok érzékeny katonai jellege miatt a helyzet sokkal komolyabb. Wallace felvetette a kérdést, hogy ki lenne a végső címzettje annak az információnak, amelyet állítólag Ukrajna határain belül gyűjtöttek. „Amit Putyin a legjobban fél, az a NATO értékei” – mondta. „Ha ezek az értékek veszélybe kerülnek vagy aláásják őket, akkor komoly beszélgetésekre van szükség a NATO-n belül a tagokkal kapcsolatban, akik így viselkednek.”

Az SBU bejelentése azon a napon történt, amikor Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke, egy másik NATO-tagállam vezetője Moszkvába látogatott, hogy részt vegyen Vlagyimir Putyin győzelmi parádéján, amely a Szovjetunió náci Németország feletti győzelmét ünnepli a második világháborúban. Ahogy a NATO többi tagja igyekszik megőrizni az egységet Oroszország folytatódó inváziója ellen, ez a legújabb hír nem lesz üdvözlendő. A legutolsó hivatalos népszámlálás szerint körülbelül 150 000 magyar él Ukrajna Kárpátalja régiójában, és a múltban Ukrajna és Magyarország konfliktusba került a közösség nyelvhasználati jogai miatt, valamint Orbán azon törekvéseivel, hogy ott a magyar identitást népszerűsítse.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy8dx16q3nzo