Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet rajtuk?

Donald Trump kereskedelmi tarifákkal kapcsolatos bejelentése, miszerint a világ országai milyen mértékű vámokkal néznek szembe az Egyesült Államok részéről, jelentős megkönnyebbülést hozott Dél-Amerika államai számára. A kontinens 12 államából tíz a legkisebb, 10%-os tarifát kapta, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38% és 15% vámokat kaptak. Később azonban ezeket is csökkentették 10%-ra. A bejelentést követően Trump úgy döntött, hogy 90 napra felfüggeszti a magasabb tarifát szinte minden országra, kivéve Kínát, amely 145%-os vámot kapott, míg Kanadának és Mexikónak 25%-os tarifát kellett fizetnie egyes exportok esetén. Azok a szakértők, akik ezt a fejleményt a dél-amerikai országok győzelmeként értékelik, úgy vélik, hogy a magasabb amerikai tarifák Kínára, valamint Kanadára és Mexikóra nézve vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az amerikai és globális vásárlók számára. Azonban ez a nézet leegyszerűsíti a Dél-Amerikát is érintő szélesebb globális kereskedelmi instabilitást.

Dél-Amerika gazdag nyersanyagokban, különösen a legnagyobb gazdaságok, Brazília és Argentína esetében, amelyek jelentős szója- és kőolajexportőrök, valamint Brazília esetében vasérc-exportőrök is. Az Egyesült Államok által Kínai termékekre kivetett magas tarifák, és Kína válaszlépéseként megállapított 125%-os vámok új lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportját Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államokból származó korábbi szállítmányokat. Kína már most is Brazília legnagyobb exportpiaca, ezt követi az Egyesült Államok. A múltban is volt példa hasonlóra: amikor Trump első hivatali ideje alatt vámokat vetett ki Kínára, Kína néhány nyersanyagot az Egyesült Államoktól Brazíliába terelt, ami növelte a brazil szójaexportot. Most, hogy a 2025-ös brazil szója betakarítása folyamatban van, sokan remélik, hogy hasonló fejlődés következik be, például Frederico D’Avila, a korábbi brazil elnök Bolsonaro szövetségese, aki szerint Trump első hivatali ideje „kiváló volt a brazil mezőgazdaság számára”.

Ugyanakkor Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi gazdaságtan professzora figyelmeztet arra, hogy a „bilaterális korlátok” emelése a nyersanyagok esetében inkább csak azt befolyásolja, hogy ki kivel kereskedik, nem pedig a pénzügyi nyereséget a kereskedők számára, mivel az árakat globálisan határozzák meg. Szerinte a dél-amerikai országok nem számíthatnak jelentős pénzügyi előnyökre Trump lépései következtében, csupán eltérő vásárlókra.

Más iparágak is remélhetik, hogy Trump intézkedései révén globálisan több eladást érhetnek el, amikor más országok kevesebb terméket vásárolnak az Egyesült Államoktól. Például a brazil marhahúsipar számára új lehetőségek nyílhatnak, mivel Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök nemrég Japánban járt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil marhaexport előtt. Japán jelenleg a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól szerzi be, de miután Trump kezdetben 24%-os tarifát helyezett kilátásba, Tokió kénytelen lehet több húst vásárolni Dél-Amerikából. Emellett a brazil kávé- és lábbeliipar is előnyhöz juthat az ázsiai versenytársaikhoz képest az Egyesült Államok piacán.

Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, ezt követi Vietnam, Indonézia és Kolumbia. Trump kezdetben Vietnámra 46%-os, Indonéziára pedig 32%-os tarifát vetett ki. Ha ezek a magasabb tarifák júliusban ismét életbe lépnek, a két ország kávéja jelentősen drágábbá válik az Egyesült Államokban, ami a brazil és kolumbiai kávé számára versenyelőnyt jelenthet. A brazíliai cipőgyártók is növelhetik exportjaikat az Egyesült Államokba a kínai termékekre kivetett magas tarifák miatt, hiszen jelenleg Kína a világ legnagyobb lábbeli gyártója, míg Brazília az ötödik helyen áll.

A dél-amerikai országok számára azonban nemcsak lehetőségek, hanem kockázatok is rejlenek. A 10%-os tarifa is tarifa, és még a legalacsonyabb vámot kapó országok is csökkentett kereslettel nézhetnek szembe az Egyesült Államok részéről, ha az árak emelkednek. Ez különösen kockázatos lehet azok számára, akik az Egyesült Államokban termelnek, mint például olaj, szója, réz, vasérc, arany és lítium. Az Egyesült Államok a világ minden országából származó alumínium- és acélimportokra 25%-os vámot vetett ki, ami különösen érinti Brazíliát, mivel az alumínium és acél alapanyagait is nagy mennyiségben termeli. Argentínában is figyelmeztetnek a helyi termelők, hogy elveszíthetik az amerikai piacot, míg Kínából megnövekedett importtal kell szembenézniük, ami fokozza a versenyt a hazai termelők között.

A Trump által bevezetett vámháborúk globális árfolyam-ingadozást is okoztak, amely negatívan érinti a chilei és perui gazdaságokat, ahol a réz a legfontosabb exportcikk. Eduardo Levy Yeyati, az Argentin Központi Bank korábbi vezető közgazdásza szerint a nyersanyagárak és a globális kereslet változása „komoly hátráltató tényező” Dél-Amerika számára. A jövőt illetően Yeyati figyelmeztet arra, hogy ha Brazília és Argentína jelentős növekedést tapasztal az Egyesült Államokba irányuló exportjukban, Trump magasabb tarifákat vethet ki rájuk, mivel célja a hazai termelés növelése, nem pedig más országok importjának elősegítése. A jövő is bizonytalanságot hordoz magával, mivel a dél-amerikai országok számára nehéz megjósolni, hogy Trump milyen lépéseket tesz a jövőben, és hogy ezek hogyan befolyásolják a kereskedelmi kapcsolatokat a térségben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yrgpwg545o