Indiai légicsapások – négy kulcskérdés Pakisztán válaszáról

Az indiai–pakisztáni viszonyok egy újabb, drámai fordulatot vettek, amikor India éjszakai légicsapásokat hajtott végre Pakisztán és a Pakisztán által adminisztrált Kasmíron, összesen kilenc helyszínen. A támadásokra, melyek során India állítása szerint terrorista pozíciókat céloztak meg, „megbízható hírszerzési információk” alapján került sor. Az akció, amely csupán 25 percig tartott, 2023. október 3-án hajnali 1:05 és 1:30 között zajlott, és hatalmas robbanásokkal rázta meg a környéket, sok lakost felébresztve ezzel az éjszaka közepén. Pakisztán azonban azt állította, hogy csupán hat helyszínt találtak el, és azt is hozzátették, hogy öt indiai vadászgépet és egy drónt lelőttek, amit India eddig nem erősített meg. Az iszlámábádi hatóságok közlése szerint 26 ember vesztette életét, és 46-an sérültek meg az indiai légicsapások és a határ menti tüzérségi lövések következtében, míg India katonai forrásai arról számoltak be, hogy 10 civil halt meg a pakisztáni tüzérség támadásai következtében a de facto határ, a Kontrollvonal (LoC) indiai oldalán.

Ez az újabb eszkaláció a múlt hónapban történt, halálos kimenetelű merénylet után következett be, amely turisták ellen irányult a Pahalgamban, az indiai-adminisztrálta Kasmírban. A helyzet feszültsége a nukleáris fegyverekkel rendelkező riválisok között soha nem látott magasságokba emelkedett. India határozottan állítja, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy a Pakisztánban működő terroristák és külső szereplők állnak a merénylet mögött, amit Pakisztán határozottan tagad. A pakisztáni hatóságok azt is hangsúlyozták, hogy India nem szolgáltatott bizonyítékot állításai alátámasztására. A 2016-os uri merénylet után India „sebészeti csapásokat” indított a Kontrollvonalon, míg a 2019-es Pulwama merénylet, amely 40 indiai paramilitáris személy életét követelte, légicsapásokat eredményezett Balakotban, ami az első ilyen akció volt Pakisztán területén 1971 óta, és ez a lépés viszont visszavágó támadásokat és légi összecsapásokat eredményezett.

Szakértők szerint a Pahalgamban történt támadásra adott válasz különösen figyelemre méltó, mivel szélesebb körű, három jelentős pakisztáni terrorista csoport infrastruktúráját célozta meg egyszerre. India állítása szerint a támadások célpontjai között volt a Lashkar-e-Taiba, a Jaish-e-Mohammed és a Hizbul Mujahideen főhadiszállása is. Az indiai illetékesek szerint a legközelebbi célpontok Sialkotban található táborok voltak, mindössze 6-18 km-re a határtól, míg a legmélyebb csapás a Jaish-e-Mohammed központjára mérték Bahawalpurban, 100 km-re Pakisztán belsejében. A pakisztáni kormány nevében nyilatkozók azonban tagadták a terrorista táborok létezését, és azt állították, hogy csupán hat helyszín érintett.

Srinath Raghavan, delhi történész, figyelmeztetett arra, hogy ez a támadás fontos változást jelez az indiai célpontok szélesebb körű megközelítésében. A korábbi támadások általában Pakisztán-adminisztrálta Kasmírra korlátozódtak, míg most India a nemzetközi határokon túl is támadott, közvetlenül Pakisztán belsejében. Ajay Bisaria, India korábbi pakisztáni főbiztosa, a BBC-nek elmondta, hogy India válasza „Balakot plusz” jellegű volt, amely célja a visszatartás megerősítése volt, miközben világos üzenetet küldött a de-eszkáláció irányába. A támadások pontosabbak és jobban célzottak voltak, mint a múltban, ezért Pakisztánnak nehezebb dolguk van a tagadással.

Indiai források szerint a csapások célja a visszatartás újbóli megteremtése volt. Raghavan professzor szerint az indiai kormány úgy véli, hogy a 2019-ben kialakított visszatartás már elhalványult, és újbóli megerősítést igényel. Az indiai szakértők többsége egyetért abban, hogy a pakisztáni válasz elkerülhetetlen, és a diplomáciai feszültségek is szerepet játszanak majd. Umer Farooq, iszlámábádi elemző, úgy véli, hogy a pakisztáni katonai retorika és a közvélemény nyomása miatt a közeljövőben valószínűleg megtörténik a válaszcsapás. Az indiai hadsereg és a pakisztáni haderő közötti tűzharcok, valamint a diplomaták kiutasítása mind hozzájárulnak a feszültségek fokozódásához.

A helyzet gyorsan átalakulhat, és a felek közötti feszültségek a legmagasabb szintre emelkedhetnek, ahogyan az történt a 2019-es Pulwama után. A konfliktus során mind India, mind Pakisztán különféle retorikákat alkalmaz, amelyek a konfliktusok felnagyítására és a közvélemény mozgósítására irányulnak. A jövőbeni események alakulása nagyban függ a diplomáciai lépésektől és a nemzetközi közösség reakciójától, hogy elkerüljék a további eszkalációt.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cd020710v1ko