Gazdaság
-
Katasztrófák ösztönzik a befektetéseket árvíz- és tűzkockázati technológiákba
Amikor 2023 októberében a Babet vihar elérte a Nottingham melletti Trowell települést, Claire Sneddon biztos volt benne, hogy otthona nem szenved el károkat. Amikor 2021-ben megvásárolta a házat, az ingatlanügynök azt mondta neki, hogy az azt megelőző évben történt áradás, amely a házat csak érintette, egyszeri esemény volt, és a cul-de-sac házait védő árvízmegelőző intézkedések is bevezetésre kerülnek. Azonban, amikor a Babet vihar két évvel később végigsöpört az Egyesült Királyságon, Sneddon otthona belülről eláradt, miután több napig esett az eső. „Tudtuk, hogy víz lesz a cul-de-sac-on, de senki sem várta, hogy ismét belül eláraszt minket. A víz öt órán keresztül beáramlott a házba,” meséli. „A szegélylécek tetejéig ért. Az összes…
-
A politikai egyetértés megrendülése a klímaváltozás ügyében
Amikor az Egyesült Királyság 2019-ben először vállalta, hogy 2050-re nettó zéróra csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását, a törvényhozók között szinte egyetértés volt, így a döntést szavazás nélkül, csak egyszerű bólintással fogadták el. Azóta azonban a politikai légkör jelentősen megváltozott: a Westminsterben uralkodó konszenzus megbomlott, és a nettó zéró elérése egyre inkább politikai megosztottságot okoz. A Munkáspárt további határidőt tűzött ki: 2030-ig szeretnék elérni a tiszta energiát. A Zöldek és a Liberális Demokraták gyorsabb nettó zéró célokat tűztek ki, míg a Konzervatívok megpróbálják lassítani a politikájukat, és most először van egy mainstream párt, a Reform UK, amely nyíltan megkérdőjelezi a nettó zéró elérésének szükségességét. Tony Blair, a korábbi munkáspárti miniszterelnök is azt nyilatkozta,…
-
Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet rajtuk?
Donald Trump kereskedelmi tarifákkal kapcsolatos bejelentése, miszerint a világ országai milyen mértékű vámokkal néznek szembe az Egyesült Államok részéről, jelentős megkönnyebbülést hozott Dél-Amerika államai számára. A kontinens 12 államából tíz a legkisebb, 10%-os tarifát kapta, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38% és 15% vámokat kaptak. Később azonban ezeket is csökkentették 10%-ra. A bejelentést követően Trump úgy döntött, hogy 90 napra felfüggeszti a magasabb tarifát szinte minden országra, kivéve Kínát, amely 145%-os vámot kapott, míg Kanadának és Mexikónak 25%-os tarifát kellett fizetnie egyes exportok esetén. Azok a szakértők, akik ezt a fejleményt a dél-amerikai országok győzelmeként értékelik, úgy vélik, hogy a magasabb amerikai tarifák Kínára, valamint Kanadára és Mexikóra nézve…
-
Világszerte emelkednek az Xbox árak a vámok miatti bizonytalanság közepette
A Microsoft jelentős áremelést hajtott végre Xbox konzoljainak árában, a növekvő fejlesztési költségekre és a „piaci körülményekre” hivatkozva. Az árak országonként eltérő mértékben változnak; az Egyesült Királyságban az Xbox Series S ára 50 fonttal emelkedett, így a kiskereskedelmi ára 299,99 fontra nőtt. Az Egyesült Államokban ennél is drasztikusabb áremelkedés tapasztalható: a Series X ára 100 és 130 dollár közötti mértékben nőtt, a modelltől függően. A Microsoft döntése a globális gazdasági bizonytalanság közepette érkezik, amelyet az Egyesült Államok által alkalmazott vámok is súlyosbítanak. Bár a vállalat nem mondta ki egyértelműen, hogy a vámok állnak az áremelés mögött, szakértők szerint ezek is hozzájárulhatnak a fogyasztói árak emelkedéséhez. A konzolok árának emelkedése más…
-
A politikai egyetértés megbomlása a klímaváltozás ügyében
Amikor az Egyesült Királyság 2019-ben elsőként a világ nagy gazdaságai közül vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását, a Parlamentben szinte egyöntetű egyetértés volt. A képviselők csak bólintottak, és szavazás nélkül átment a javaslat. Azóta azonban a politikai légkör jelentősen megváltozott, és a konszenzus a Westminsterben szétzilálódott. A nettó nulla célja egyre inkább politikai megosztottságot okoz. A Munkáspárt például egy újabb határidőt tűzött ki: 2030-ra tiszta energia elérését. A Zöldek és a Liberális Demokraták gyorsabb nettó nulla elérést szorgalmaznak, míg a Konzervatívok megfékezik politikájukat, és először van egy mainstream párt, a Reform UK, amely nyíltan megkérdőjelezi a nettó nulla szükségességét. Tony Blair, egykori Munkáspárti miniszterelnök is megjegyezte, hogy a…
-
Az Egyesült Királyság inflációja: Mennyire gyorsan emelkednek az árak?
2025 márciusában az Egyesült Királyságban az infláció mértéke 2,6%-ra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami ugyan csökkenést jelentett a februári 2,8%-hoz képest, de még mindig meghaladta a Bank of England 2%-os célját. A Bank of England, amely a kamatlábakat folyamatosan módosítja az infláció stabilizálása érdekében, az elmúlt időszakban már kétszer csökkentette a kamatokat, így a jelenlegi mérték 4,25%-ra csökkent. A bank korábban figyelmeztetett, hogy 2025 folyamán ismét emelkedhet az infláció, amely az árak időbeli növekedését jelenti. Például, ha egy liter tej ára egy év alatt 1 fontból 1,05 fontra emelkedik, akkor az éves tejinfláció 5%-nak számít. Az inflációt az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatala (ONS) követi nyomon, amely a…
-
Újdonságok a brit-indiai kereskedelmi megállapodásban: vízumok, ruhák és whisky
A brit és az indiai kormány egy új kereskedelmi megállapodást kötött, amelynek célja, hogy olcsóbbá és egyszerűbbé tegye a termékek és szolgáltatások vásárlását és értékesítését a két ország között. A megállapodás reményei szerint mindkét ország gazdasága profitálhat a változásokból. A brit kormány a megállapodást a „legnagyobb és legfontosabb” kereskedelmi megállapodásnak nevezte, amelyet az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépése óta, 2020 óta aláírt. A megállapodás keretében az Egyesült Királyság csökkentette az Indiából importált termékekre vonatkozó adókat, míg India is hasonló lépéseket tett a brit termékek vonatkozásában. A változások között szerepel, hogy a brit cégek nagyobb eséllyel pályázhatnak indiai szolgáltatási szerződésekre. Fontos megjegyezni, hogy a kereskedelmi megállapodás várhatóan egy év…
-
A milliárdos érdeklődése a Royal Mail iránt: mi áll a háttérben?
Április végén egy cseh milliárdos, Daniel Kretinsky veszi át a 500 éves Royal Mail irányítását, aki egy futballklub társtulajdonosa és jelentős befektető egy brit szupermarketláncban. De vajon miért érdeklik őt ennek az elöregedett intézménynek a sorsa? Kretinsky, aki 49 éves és a Sunday Times Rich List szerint 6 milliárd fontot ér, titokzatos stílusa miatt a „cseh Sphinx” néven is ismert. Az elvárásoknak megfelelően, Claridge’s szállodában reggelizett, ahol egyedi módon, saját kínai zöld teáját kérte, miközben a szálloda személyzete próbálta teljesíteni kérését. Kretinsky megjelenése tükrözte a gazdagok eleganciáját: magas, gondosan ápolt, acélos tekintetű, mégis mindig udvarias és figyelmes volt. A Royal Mail, amelyet több mint 500 éve alapított VIII. Henrik, az…
-
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, drágább a goldnál
Az Egyesült Királyságba érkezett a Holdról származó első kőzetminták egy csoportja, amelyet közel ötven év után hoztak vissza a Földre. A különleges anyag, amelyet Kínától kaptak kölcsön, már a legmagasabb biztonságú létesítmény egyik széfjében pihen Milton Keynesben. Az Egyesült Királyságban egyedüli tudós, aki hozzáférést nyert ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, Mahesh Anand professzor, aki a mintákat „aranyporhoz hasonlóan értékesnek” tartja. „Senki a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így ez egy óriási megtiszteltetés és hatalmas privilégium” – nyilatkozta a professzor. A professzor csapata a Holdról származó apró szemcséket először megőrli, majd lézerrel vizsgálja meg, remélve, hogy alapvető kérdésekre találják meg a választ a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel…
-
David Dimbleby: Amikor a szabad piac öröknek tűnt, Trump mindent megváltoztatott
Az 1974-es év jól emlékezetes maradt számomra. Ekkor a kormány a kereskedelmi szakszervezetekkel vívott harcot a munkabérek emelése érdekében, miközben az infláció folyamatosan emelkedett. A kormány látszólag tehetetlen volt: ha szembeszállt a bányászokkal, az sztrájkokhoz vezetett volna, amelyek leállíthatták volna az áramellátást, viszont ha engedett és emelte a béreket, az infláció még inkább elszabadult volna. A helyzetet tovább súlyosbította a globális olajválság, amely váratlanul érkezett, és gazdasági káoszba sodorta az Egyesült Királyságot is. Ekkor vezették be a háromnapos munkahét szabályát, és az áramkimaradások mindennaposakká váltak – sokszor váratlanul sötétségbe borultunk. A kormány pedig úgy tűnt, hogy azt várta tőlünk, hogy egyszerűen kezeljük ezt a helyzetet. Ez volt az az év…
