Gazdaság,  Hírek

Az Egyesült Királyság inflációja: Mennyire gyorsan emelkednek az árak?

2025 márciusában az Egyesült Királyságban az infláció mértéke 2,6%-ra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami ugyan csökkenést jelentett a februári 2,8%-hoz képest, de még mindig meghaladta a Bank of England 2%-os célját. A Bank of England, amely a kamatlábakat folyamatosan módosítja az infláció stabilizálása érdekében, az elmúlt időszakban már kétszer csökkentette a kamatokat, így a jelenlegi mérték 4,25%-ra csökkent. A bank korábban figyelmeztetett, hogy 2025 folyamán ismét emelkedhet az infláció, amely az árak időbeli növekedését jelenti. Például, ha egy liter tej ára egy év alatt 1 fontból 1,05 fontra emelkedik, akkor az éves tejinfláció 5%-nak számít.

Az inflációt az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatala (ONS) követi nyomon, amely a mindennapok során vásárolt termékek, köztük élelmiszerek és üzemanyagok árváltozásait figyeli. Az ONS egy virtuális „kosárnyi terméket” használ, amely folyamatosan frissül, hogy tükrözze a vásárlási szokásokat. 2025-ben új termékeket, mint például a virtuális valóság sisakokat és a jógaszőnyegeket is hozzáadtak ehhez a kosárhoz, míg a helyi újsághirdetéseket eltávolították. Az infláció főbb mutatója a Fogyasztói Árindex (CPI), amelyet havonta publikálnak. Az ONS adatai szerint a CPI 2025 márciusában 2,6% volt, ami az elemzők várakozásainál nagyobb csökkenés volt, és amelyet a ruházati és lábbeli árak csökkenése okozott.

A Bank of England a kamatlábak meghatározásakor más mutatókat is figyelembe vesz, például a „maginflációt”, amely nem tartalmazza az élelmiszer- és energiaárakat, mivel ezek gyakran ingadoznak, így jobban tükrözhetik a hosszú távú trendeket. A mag CPI márciusban 3,4%-ra csökkent, ami enyhe csökkenést jelentett a februári 3,5%-hoz képest. Az infláció 2022 októberében 11,1%-ra ugrott, ami 40 éve a legmagasabb érték volt, ám az azóta eltelt időszakban jelentős csökkenés tapasztalható. Az infláció emelkedését a Covid-járvány utáni olaj- és gázkereslet növekedése, valamint Oroszország ukrajnai inváziója okozta, ami újra megemelte az energiaárakat. Az infláció hosszú időn keresztül 2% felett maradt, részben a magas élelmiszerárak miatt.

A Bank of England a magas inflációs időszak alatt 5,25%-ra emelte a kamatlábakat, ami 16 éves csúcsot jelentett. A kamatlábak emelésének célja az volt, hogy csökkentse a kölcsönzési költségeket, így az emberek kevesebb pénzt tudjanak költeni, és ösztönözze őket a megtakarításra. A kereslet csökkenése pedig mérsékelheti az árak emelkedését. Azonban a kamatemelés gazdasági kockázatokat is hordoz, mivel a magasabb jelzálogkamatok terhet jelenthetnek a lakástulajdonosok számára, ami az ő esetükben a megtakarítások előnyét is csökkentheti. A vállalatok is kevesebb kölcsönt vesznek fel, ami csökkenti a munkahelyteremtés lehetőségét, és akár elbocsátásokhoz is vezethet.

A Bank 2024 augusztusában és novemberében, valamint 2025 februárjában és májusában csökkentette a kamatokat, most 4,25%-ra. Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója elmondta, hogy a májusi döntés az infláció csökkenésének eredménye volt, és jelezte, hogy további ” fokozatos és óvatos” csökkentések is várhatók. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban bevezetett vámtarifák „megmutatták, mennyire kiszámíthatatlan tud lenni a globális gazdaság”. A Bank előrejelzése szerint a vámtarifák lassíthatják az Egyesült Királyság gazdaságát, és alacsonyabb inflációt eredményezhetnek, mint amire számítottak.

A legfrissebb hivatalos adatok szerint a britek rendszeres jövedelme az inflációt figyelembe véve nőtt, hiszen 2025 decemberétől februárig az átlagos bérnövekedés (bónuszok nélkül) 5,9% volt. Figyelembe véve az inflációt, a jövedelmek 3%-kal nőttek. A magánszektor bérei gyorsabban emelkedtek, mint a közszolgáltatásokban dolgozók fizetése. Az Egyesült Államok és az euróövezeti országok is próbálják korlátozni az áremelkedéseket, hiszen az euróövezetben az infláció áprilisban 2,2%-ra csökkent, amely megegyezett a márciusi értékkel, és enyhe csökkenést mutatott a februári 2,3%-hoz képest. A Gazdasági Központi Bank (ECB) 2024 júniusában csökkentette a fő kamatlábát, ami az első csökkentés volt öt év alatt, ezzel 4%-ról 3,75%-ra módosítva azt. Azóta a kamatlábakat további öt alkalommal csökkentették, így a kulcsfontosságú kamat 2,5%-ra csökkent.

Az Egyesült Államokban az infláció márciusban 2,4%-ra csökkent, ami a februári 2,8%-hoz képest még mindig a központi bank 2%-os célja fölött van. Az Egyesült Államok központi bankja a 2024 második felében végrehajtott kamatcsökkentések után májusban nem változtatott a kamatokon, mivel a vámtarifák által generált bizonytalanságra hivatkozott. Ez a döntés a 4,25%-4,5% közötti kulcskamatot fenntartotta. A politikai viták során Donald Trump elnök többször is bírálta a Federal Reserve-t, mivel további kamatcsökkentéseket szeretne látni. A két ország között bejelentett kereskedelmi megállapodás a vámtarifák csökkentésére vonatkozik, ami a gazdaság szempontjából fontos, bár viszonylag korlátozott hatással bír. A Bank az idei év második kamatcsökkentését hajtotta végre, mondván, hogy az infláció lassulása áll a döntés mögött.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c17rgd8e9gjo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük