Az AI-t elutasító emberek

Sabine Zetteler, a Londonban működő kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan elutasítja a mesterséges intelligencia (AI) használatát. Véleménye szerint az AI alkalmazása nemcsak a kreativitás elvesztését jelenti, hanem egyúttal az emberi értékek csökkenését is. „Nem értem, miért olvasnék olyan dolgokat, amelyeket valaki nem volt hajlandó megírni” – mondja Zetteler, utalva ezzel arra az érzésre, hogy az AI által generált tartalom hiányzik az emberi érintés. Ügynökségében körülbelül tíz fő dolgozik, közöttük teljes és részmunkaidős alkalmazottak. Zetteler számára az, hogy AI-t használjon, nemcsak anyagi kérdés, hanem sokkal inkább az értékek és az emberi kapcsolatok kérdése is. „Mi értelme van olyan tartalmat küldeni, amit nem írtunk meg? Miért olvasnék újságot, amit botok írtak, vagy hallgatnék olyan dalt, amit AI készített?” – teszi fel a retorikai kérdést.

A mesterséges intelligencia népszerűsége, különösen a ChatGPT elindulása óta, hatalmas méreteket öltött. A Semrush szoftvercég adatai szerint a ChatGPT havonta több mint öt milliárd látogatót vonz. Azonban Zetteler és mások, mint például Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, aggasztónak találják az AI környezeti hatásait is. Achery Londonban él, és úgy véli, hogy az AI „lélektelen”, és ellentmond a vállalkozása értékeinek, amelyek az emberi kapcsolatokra építenek. „Azt tapasztaltam, hogy a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges energiafogyasztás borzasztó, és az emberek nincsenek tudatában ennek” – hangsúlyozza.

Zetteler elismeri, hogy az AI sok jót tehet a társadalom számára, például segíthet a vak embereknek a cikkek fordításában, de hosszú távon nem hiszi, hogy általában kedvező hatással lenne ránk. „Ha a konkurenseim AI-t használnak, az aggasztó lehet, de ha a sikert a társadalomhoz való hozzájárulásunk és a nyugodt alvásunk alapján mérjük, akkor más a helyzet” – mondja. Sierra Hansen, Seattle-i közszolgálati munkatárs, szintén elutasítja az AI használatát. Szerinte az AI használata rontja a problémamegoldó képességünket. „Az agyunk az, ami segít megszervezni a napunkat, nem az AI Copilot” – nyilatkozik.

Közben nem mindenki engedheti meg magának, hogy elzárkózzon az AI-tól. Jackie Adams, aki digitális marketing területén dolgozik, korábban azért ellenállt az AI használatának, mert úgy érezte, hogy az lustaság. „Az energiafogyasztás és a szükséges földterület nagysága nem ült jól bennem” – mondja. Azonban, amikor három kollégája elkezdte az AI-t használni a munkájuk során, Adamsnak is be kellett állnia a sorba, hogy ne maradjon le a versenytársaktól. „Akkor már nem volt választásom” – teszi hozzá. Ma már nem látja az AI használatát lustaságnak, hanem inkább lehetőségként tekint rá, amely javítja a munkája minőségét.

James Brusseau, a Pace University filozófiatanára, aki az AI etikájára specializálódott, úgy véli, hogy az AI-jal való együttélés elkerülhetetlen. „Ha tudni akarjuk, miért születik egy döntés, akkor szükségünk van emberekre. De ha nem érdekel minket, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondja. Brusseau szerint bizonyos területeken, mint például az időjárás-előrejelzés, az AI gyorsan teret nyer, míg más területeken, mint a bírósági ügyek vagy az orvosi döntések, továbbra is szükség lesz az emberi beavatkozásra.

Adams elfogadta az AI használatát a munkájában, de aggasztja az AI növekvő hatása. „Még a Google-keresések is AI-összefoglalókat tartalmaznak, és ez már szinte úgy tűnik, mintha nem is lenne kontrollunk a dolgok felett” – mondja. A világban zajló technológiai változások és a mesterséges intelligencia térnyerése folyamatosan új kihívások elé állítják az embereket, akik igyekeznek megtalálni a helyüket ebben az új valóságban.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c15q5qzdjqxo