
A parkőr figyelmeztetése a Sycamore Gap fa sorsára
Daniel Graham és Adam Carruthers bűnösnek bizonyultak az ikonikus Szicámor Gap-fa kivágásában. Az észak-angliai Hadrianus falán álló fa szándékos ledöntése világszerte felháborította az embereket. Gary Pickles, a parkőr, aki elsőként érkezett a helyszínre, élete egyik legmeghatározóbb pillanatával szembesült. Az események 2023. szeptember 28-án indultak, amikor Gary munkanapja alig kezdődött el, és egy farmer hívta az irodáját, hogy jelentse: a fa kidőlt. „Kicsit kétkedtem, hogy egy farmer ilyen ostoba történetet mesélne, aztán arra gondoltam, hogy ‘ó, Istenem, talán igaz lehet'” – mondta Gary. A parkőrök csapata e-mail értesítést kapott, és Gary azonnal beült a furgonjába, hogy a helyszínre hajtson. Minden egyes perc, ahogy közeledett a fához, csak növelte szorongását. „Ahogy egyre közelebb értem, csak azt gondoltam, hogy ‘eltűnt, eltűnt’.”
Amikor megérkezett az útra, amely a fához vezetett, „dupla nézést” kellett ejtenie, amikor először látta a fát az oldalán fekve. „Megdöbbentem, egy hatalmas ürességet láttam a tájban. Eleinte azt hittem, hogy a fa a közelmúltban tomboló Agnes vihar következtében dőlt ki, amely erős szelet hozott magával. ‘Mikor ránézel, és látod, hogy eltűnt, csak… ó, Istenem’ – mondta. ‘Ez egy mérföldkő. A táj része.'” Gary úgy érezte, hogy további vizsgálatokat kell végeznie. Parkolta a furgonját egy közeli parkolóban, majd gyalog indult a kidőlt fához. Az érzett szomorúság hamar dühbe és pánikba csapott át. „Amikor odaértem, rájöttem, hogy nem a szél döntötte ki, hanem szándékosan kivágták. A vágás tiszta volt, ami csak fokozta a helyzet súlyosságát. Amint rájöttem, hogy szándékosan vágták ki, tudtam, hogy ez egy hatalmas világszerte terjedő hír lesz.”
A helyzet komolysága gyorsan nyilvánvalóvá vált, és Gary sietve jelentette az északumbrai nemzeti park központjának, hogy a fa valószínűleg szándékosan dőlt ki. Ekkor már nem volt idő gondolkodni azon, hogy ki és miért tette. 09:00 BST körül a nemzeti park értesítette a Nemzeti Bizottság munkatársait, köztük Andrew Poad ügyvezetőt. „A személyes telefonom elkezdett világítani. Üzenetek érkeztek a laptopomra. Amint rájöttem, hogy ez egy szándékos cselekedet, válság üzemmódba kapcsoltam” – mondta Andrew, aki prioritásként kezelte, hogy személyesen értesítse az embereket, mielőtt azok a közösségi médián értesülnének. „Olyan volt, mint amikor az embereket értesíted arról, hogy valaki elhunyt. A nap folyamán azt használtam, hogy ‘mintha egy szeretett személyt veszítettünk volna el’. Mindannyian átéltük ezt a gyászt. Számos munkatársunk könnyek között volt.”
A közösségi médián terjedő, vírusszerű fényképek a fáról, ahogy az oldalán fekszik, a nemzeti park és a Nemzeti Bizottság PR csapatait arra késztették, hogy sürgősen dolgozzanak ki egy hivatalos választ. „Egy órán belül globális hír lett” – mondta Andrew. Nem sokkal 11:00 előtt a szervezetek közleményt adtak ki, amely megerősítette, hogy a fát kivágták. Dél körül a Northumbria rendőrsége bejelentette, hogy a cselekményt „szándékos vandál cselekedetnek” tekintik. A helyi újságírók már interjúkat készítettek a helyszínen, mielőtt a világ minden tájáról érkező tudósítók tömörültek volna a farönk ellenkező oldalán, hogy a „kameraállványok tengerévé” változtassák a gyepet. „Ez a legnagyobb sajtótörténet, amellyel a Nemzeti Bizottság valaha foglalkozott” – mondta Andrew. „Meglepetésünkre szolgált a globális érdeklődés mértéke.” A vidéki táj szokásos nyugtató hangját elnyomták a fényképezőgépek kattogása és a közvetítő teherautók motorjainak zaja. „Tudtuk, hogy népszerű, de nem sejtettük, milyen népszerű” – tette hozzá Andrew.
Gary-t is meglepte a nemzetközi érdeklődés. „A nővérem Franciaországban él, a bátyám Amerikában, és estére mindketten felhívtak, így világméretű hír lett, ilyen gyorsan.” A nemzeti park és a Nemzeti Bizottság vezetősége a délutánt a kidőlt fa mellett töltötte, beszélgetve az érzelmes sétálókkal és újságírókkal. A riporterek sokkoló felvételeket készítettek a törzsről, amely most a megrongálódott Hadrianus falon hevert. Ez a gyönyörű, békés hely, amely sokaknak nyújtott nyugalmat, most bűncselekmény helyszínévé vált, kék és fehér rendőrségi szalaggal körülvéve. A DNS-nyomok összegyűjtésére is forenzikus szakemberek érkeztek fehér öltözetben. Tizennyolc hónappal a kivágás után Andrew és Gary rendszeresen emlékeznek arra a napra, amikor Északkelet-Anglia elveszítette „egy hatalmas helyi jelképet”. „Ez egyszerűen értelmetlen. Ki vagy mi ellen próbáltak támadni?” – tette fel a kérdést Andrew. „Ez még mindig nagy része az életemnek. Hatalmas űr keletkezett az életünkben, nem is beszélve a tájról.”

