Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, drágább a goldnál
Az Egyesült Királyságba érkezett a Holdról származó első kőzetminták egy csoportja, amelyet közel ötven év után hoztak vissza a Földre. A különleges anyag, amelyet Kínától kaptak kölcsön, már a legmagasabb biztonságú létesítmény egyik széfjében pihen Milton Keynesben. Az Egyesült Királyságban egyedüli tudós, aki hozzáférést nyert ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, Mahesh Anand professzor, aki a mintákat „aranyporhoz hasonlóan értékesnek” tartja. „Senki a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így ez egy óriási megtiszteltetés és hatalmas privilégium” – nyilatkozta a professzor.
A professzor csapata a Holdról származó apró szemcséket először megőrli, majd lézerrel vizsgálja meg, remélve, hogy alapvető kérdésekre találják meg a választ a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatban. A csapat célja, hogy az apró szemcsékben található nyomok segítségével alátámasszák azt a tudósok körében elterjedt elméletet, mely szerint a Hold a Földdel ütköző, Mars méretű bolygó maradványai alapján keletkezett körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt.
A Holdról származó kőzetmintákat a kínai Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötték össze 2020-ban, amikor a küldetés a Mons Rümker nevű vulkáni területre landolt. Egy robotkar fúrt a talajba, hogy összegyűjtsön 2 kilogramm anyagot, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely belül Mongólia területén landolt. Ez volt az első sikeres holdi mintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, ezzel Kína vezető szerepet vívott ki magának az új űrversenyben.
A múlt héten, Pekingben egy fényes ünnepség keretében Prof. Anand átvehette a mintákat, amelyek összesen hét nemzetközi kutató számára állnak rendelkezésre, lehetővé téve új felfedezések elvégzését. A professzor úgy fogalmazott, hogy a rendezvény szinte egy párhuzamos univerzumban zajlott, ahol Kína jelentős előnyben van az űrprogramokba való befektetés terén. Az Egyesült Királyságba való visszatérte után a kőzetmintákat a lehető legnagyobb biztonságban, a kézipoggyászában szállította.
A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában, ahol dolgozik, mindenki speciális védőfelszerelést visel, hogy megőrizzék a minták tisztaságát. A labor környezete rendkívül steril, mivel bármilyen Földön található anyag keveredése az űrből származó részecskékkel tönkreteheti a kutatásukat. Prof. Anand a széfek előtt állva óvatosan kinyitja az egyiket, és előhúz egy zipzáros tasakot, amely három kis edényt tartalmaz. Mindegyik edényben egy átlátszó üveg található, amelyben sötétszürke por található az alján. Ez a Hold pora. Bár első ránézésre nem tűnik különösen lenyűgözőnek, mégis megdöbbentő belegondolni az anyag kozmikus útjába. Prof. Anand hangsúlyozza, hogy a rendelkezésükre álló 60 milligramm elegendő lesz ahhoz, hogy évekig dolgozhassanak vele.
A laborban Kay Knight technikus lesz az első, aki a mintákkal dolgozik, amikor megnyitják az üvegeket. 36 éve válogat köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal foglalkozik. „Hihetetlenül izgatott vagyok” – mondja, miközben bemutatja, hogyan vágja a meteoritokat gyémántvágóval. „De ideges is vagyok, mert nem sok minta áll rendelkezésre, és nem lehet csak úgy újakat szerezni. Magas tétje van ennek a kutatásnak” – tette hozzá.
A minták előkészítése után két további laboratóriumban folytatják a vizsgálatokat. Az egyikben egy bonyolult csőhálózattal rendelkező gépet láthatunk, amelyet Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek óta épít. Megmutatja azt a kis hengert, amelyben a por részecskéit 1400 Celsius-fokra lehet hevíteni, hogy kinyerjék a szén-dioxidot, nitrogént és nemesgázokat. Ez a folyamat teljesen egyedi, és ez is az egyik oka annak, hogy Prof. Anand úgy véli, laboratóriumát választották ki a ritka minták fogadására. James Malley, a kutatási technikus, egy olyan gépet üzemeltet, amely meg tudja határozni, mennyi oxigén található a por részecskéiben. A minták elemzése során a kutató csoportnak egy éven belül be kell fejeznie a kutatást. A kutatás végén valószínűleg a minták egy része megsemmisül, de Kína azóta is előre lépett, hiszen 2024-ben a Chang’e 6 űrmisszió keretében a Hold túlsó oldaláról is hoztak vissza mintákat, amely terület rejtélyes, és valószínűleg hosszú időn keresztül alvó vulkáni lávafolyamok nyomait rejti.
„Nagyon remélem, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta Prof. Anand. „Sokan közülünk a Apollo missziók által visszahozott mintákon dolgozták ki karrierjüket, és ez egy fantasztikus hagyomány, amelyet követni kell. Remélem, hogy más országok is követik majd a példát” – tette hozzá.
Ezeket is érdemes megnézni
Újdonságok a brit-indiai kereskedelmi megállapodásban: vízumok, ruhák és whisky
Mi rejlik az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vámmegállapodásában?
